1. Tulipán csoport
A néphagyomány éltetés a tulipán csoport jellegzetessége, sajátossága.
„A néphagyomány tart meg minket magyarnak.”
/Győrffy István/
Nem véletlen a csoportunk névválasztása, hiszen a tulipán az egyik legősibb népművészeti jelképünk, elválaszthatatlan a magyar kultúrától, népművészettől: bútorokon, munkaeszközökön, edényeken, háztartási eszközökön, fejfákon, ruhákon egyaránt megjelenik, gyakran a szívvel együtt ábrázolva. Az óvodás korú gyerekek egyik legkedveltebb virág ábrázolási formája.
Néphagyomány éltető csoportunkban a néphagyomány ápolás beépül az óvodai nevelés teljes folyamatába, és érzelmekre hatóan színesíti a gyermeki tevékenységeket. A népi dalos gyermekjátékok, mondókák, ügyességi játékok mára elvesztették természetes közegüket. Amit régen megörököltek a gyerekek, azt most tanítanunk kell.
Ezért célunk: • a gyermekek harmonikus fejlesztése a néphagyomány ápolás, jeles napi népszokások megismertetésével, hagyományhű bemutatásával
• a néphagyomány ápolás és természet óvásának, szeretetének átörökítése, az ünnepelni
tudás képességének megalapozása a gyermekek érzelmein át, a családok szoros
együttműködésével
• népdalok éneklése, hallgatása, énekes népi gyermekjátékok játszása, óvodai néptánc,
táncos mozgás megalapozása
Munkánkat évkör, népi kalendárium segíti, mely tartalmazza a naptári ünnepeket, jeles napokat, ciklusokhoz fűzhető néprajzi ismereteket, kismesterségekhez tartozó, történelmi, társadalmi eseményeinkhez köthető szokásokat.
A hagyományok és a természetközeli életmód gazdag tárházából a gyerekek korának megfelelő, számukra örömteli, élményeket adó cselekvésre késztető elemeket válogatjuk ki, és ezeket illesztjük a nevelés folyamatába. A hagyomány éltetést nem külön témaként alkalmazzuk, hanem az óvodai nevelés komplex részeként. Ez alapján játszunk, tevékenykedünk, éneklünk, mondókázunk, mesélünk, táncolunk, mozgunk, természetesen a gyermekek képességének figyelembe vételével. Főként a természethez, a természetes anyagokhoz való kötődést helyezzük előtérbe. A kézműveskedések hozzátartoznak mindennapjainkhoz: fonások, körmöcskézés, nemezelés, szövés, stb.
Harmadik éve néptánc oktató vezetésével gyermekeink a táncos mozgások alaplépéseit játékos formában elsajátíthatják. A népi gyermekjátékok, gyermektáncok személyiség és képességfejlesztő hatása a gyermekre óriási.
A tudományos vizsgálatok szerint:
- játékon, táncon keresztül ismerkedik meg saját testével, rájön, hol vannak testének határai, megtanulja, hogyan tudja testrészeit használni, mozgatni. Alkalmas a nagymozgások (járás, futás, ugrás), az egyensúly, a testséma, a percepciófejlesztésre.
- A játékok segítenek abban, hogy a külvilággal megismerkedjen, a természettel, a növényekkel, állatokkal, tárgyakkal, anyagokkal. Megtanulja mi mire való, mi hogyan alakítható, miből mi készíthető. Fejlődik kezdeményezőkészségük, fantáziájuk, találékonyságuk, aktivitásuk, kézügyességük, szem-kéz koordinációjuk, finommotorikájuk, valamint vizuális-, tapintásos,- mozgásos-, hallási- és térészlelésük, hangzási analízis-szintézis, verbális készségük.
- A játékokon, táncon keresztül ismerkedik a közösséggel, megtanul kapcsolatokat kialakítani társaival és a felnőttekkel. Megtanulja a viselkedési szabályokat és normákat, alkalmazkodni tanul, elsajátítja az egészséges együtt élés szabályait. Kialakul szabálytudatuk, megtanulják a csapatmunka fontosságát, együttműködési készségük fejlődik. Megtanulja, hogy nem pusztán önmagunkért élünk, hanem egymásért. Együttérzés, segítő készség alakul ki bennük.
- A játék, tánc felszabadultságot, sikerélményt ad a gyermeknek, olyan feladat elé állítja, amit meg tud oldani. Ezáltal kialakul benne egy egészséges önbizalom. Rájön arra, hogy bizonyos dolgokban ő, más dolgokban más az ügyesebb. Megfelelő önértékeléssel bír, önállóságra nevel.
- A játékok, táncok révén művészeti ismeretekkel bővül a gyermek látóköre, tágul érdeklődése, szemléletmódja, fejlődik esztétikai érzése, művészi, fizikai képessége.
A hagyomány éltetés alap és út a magasabb szintek megérzéséhez, megértéséhez.
Kodály Zoltán szerint:” amit hallunk, azt könnyen elfelejtjük, amit látunk és hallunk, az már jobban megmarad, de amiben tevékenyen részt veszünk, az kitörölhetetlenül megmarad bennünk.”
Óvodapedagógusok:
Mozgainé Répás Éva
Vörösné Dajka Rita
Dajka:
Bodó Zoltánné ( Zsuzsa néni)